Minden, amit a tőzsdei árfolyamok volatilitásáról tudni kell 

A volatilitás egy befektetési fogalom, amely azt írja le, amikor egy piac vagy értékpapír előre nem látható és néha hirtelen ármozgások időszakát tapasztalja. Az emberek gyakran csak a volatilitásra gondolnak, amikor az árak esnek. De a volatilitás utalhat hirtelen áremelkedésekre is. Szigorúan véve a volatilitás az értékpapír átlagos vagy átlagos hozama körüli diszperzió mértéke.

A volatilitás mérhető a a szórás, amely azt jelzi, hogy egy részvény ára milyen szorosan csoportosul az átlag vagy mozgóátlag (MA) körül. Amikor az árak szorosan csoportosultak, a szórás alacsony. Ha az árak széles skálán mozognak, a szórás fontos.

Ebben a cikkben alapvetően a tőzsdei volatilitásról beszélünk. Allons-y

Mi okozza a volatilitást?

Számos tényező okozhat eszközárak ingadozását a piacon. Ebben a cikkben ezek közül az elemek közül csak néhányat mutatunk be. Olvassa el a végéig.

1. Politikai és gazdasági tényezők

A kormányok jelentős szerepet játszanak az iparágak szabályozásában, és hatással lehetnek a gazdaságra, amikor kereskedelmi megállapodásokkal, jogszabályokkal és politikával kapcsolatos döntéseket hoznak. A beszédektől a választásokig minden reakciót válthat ki a befektetők körében, ami befolyásolja a részvények árfolyamát.

A gazdasági adatok is közrejátszanak, mert ha jól megy a gazdaság, a befektetők általában pozitívan reagálnak. A havi foglalkoztatási jelentések, az inflációs adatok, a fogyasztói kiadásokra vonatkozó adatok és a negyedéves GDP-számítások mind hatással lehetnek a piaci teljesítményre. Másrészt, ha ezek nem felelnek meg a piaci elvárásoknak, a piacok volatilisabbá válhatnak.

2. Ipari és ágazati tényezők

Konkrét események volatilitást okozhatnak egy iparágon vagy ágazaton belül. Az olajszektorban például, egy jelentős időjárási esemény egy jelentős olajtermelő régióban az olajárak emelkedését okozhatja.

Emiatt az olajforgalmazáshoz kapcsolódó cégek részvényeinek árfolyama emelkedhet, amiből profitálni lehetne, míg a magas olajköltséggel rendelkezők ára csökkenhet.

Hasonlóképpen, a megnövekedett kormányzati szabályozás egy adott iparágban a részvényárak esését okozhatja, a megnövekedett megfelelés és a munkaerőköltségek miatt, ami hatással lehet a jövőbeli bevételnövekedésre.

3. Vállalati teljesítmény

A volatilitás nem mindig piac egészére kiterjedően és aggodalomra adhat okot egyéni vállalkozás. A pozitív hírek, például egy erős eredményjelentés vagy egy új termék, amely vonzó a fogyasztók számára, elégedetté teheti a befektetőket a vállalattal. Ha sok befektető szeretné megvásárolni, ez a megnövekedett kereslet segíthet a részvények árfolyamának meredek felfelé emelkedésében.

Ezzel szemben a termék visszahívása, az adatok megsértése vagy a rossz vezetési magatartás mind árthat a részvények árfolyamának, mivel a befektetők eladják részvényeiket. Ez a pozitív vagy negatív teljesítmény a cég méretétől függően a szélesebb piacra is hatással lehet.

A volatilitás típusai

A volatilitás az egyik olyan tényező, amelyet a pénzügyi piacokon a befektetők a döntések meghozatalakor elemzik. A volatilitás két kulcsfontosságú megközelítése létezik, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai:

Implikált volatilitás

Az implikált volatilitás kifejezés egy eszköz becsült volatilitását írja le, és az opciós kereskedés általános jellemzője. Az implikált volatilitás azt tükrözi, hogy a piac hogyan érzékeli, hol kell lennie a volatilitásnak a jövőben, de nem jelzi előre, hogy az eszköz ára milyen irányba fog elmozdulni.

Jellemzően egy eszköz implikált volatilitása emelkedik a medvepiacon, mert a legtöbb befektető arra számít, hogy az árfolyam az idő múlásával tovább csökken.

Csökken benne bikapiac mert a kereskedők úgy vélik, hogy az ár idővel emelkedni fog. Ez annak a közhiedelemnek köszönhető, hogy a medvepiacok eleve kockázatosabbak, mint a bikapiacok.

Implikált volatilitás az egyik olyan mérőszám, amelyet a kereskedők használnak egy eszköz jövőbeli ármozgásának becslésére számos előrejelző tényező alapján.

Megvalósult / történelmi volatilitás

A realizált volatilitás, más néven történelmi volatilitás, egy módja annak, hogy statisztikailag mérjük, hogy egy adott eszköz vagy piaci index hozama hogyan oszlik el, ha egy bizonyos időszakra elemezzük.

A múltbeli volatilitást általában úgy mérik, hogy meghatározzák a pénzügyi instrumentum átlagos árától való átlagos eltérését egy adott időszak alatt.

A szórás általában a realizált volatilitás legáltalánosabb mérőszáma, bár vannak más módszerek is ennek a mutatónak a kiszámítására. A kockázatos értékpapír az, amely magas múltbeli volatilitási értékkel rendelkezik, bár bizonyos típusú kereskedésekben ez nem feltétlenül negatív tényező, mivel a bullish és a bearish feltételek kockázatosak lehetnek.

E két mérőszámmal szemben a múltbeli (retrospektív) volatilitás szolgál referenciamutatóként,

Ha a két mérőszám hasonló értéket mutat, akkor egy eszköz a múltbeli standardok alapján tisztességes árazásúnak minősül. Emiatt a kereskedők az egyensúlytól való eltéréseket keresik, hogy megállapítsák, hogy az eszközök túl- vagy alulértékeltek-e.

A szórás modell a pénzügyi volatilitás értékeléséhez

A szórás egy olyan mérőszám, amelyet egy pénzügyi eszköz átlagos ára körüli diszperzió vagy változékonyság szintjének statisztikai meghatározására használnak, így megfelelő módszert jelent a piaci volatilitás mérésére. Általánosságban elmondható, hogy a diszperzió egy eszköz átlagos értéke és valódi értéke közötti különbség.

Minél nagyobb a szóródás vagy változékonyság, annál nagyobb a szórás. Minél kisebb az eltérés, annál kisebb a szórás. Az elemzők gyakran a szórást használják a várható kockázat mérésére és az ármozgás mértékének meghatározására.

A volatilitás szórásának számításakor le kell vezetni egy mögöttes eszköz áradatsorának szórását. A szórás a szórás négyzetgyöke.

Szemléltetésképpen egy olyan mögöttes eszköz árát vesszük figyelembe, amely egyenletesen emelkedett 1 és 10 dollár között 10 kereskedési időszakban. A szórást a következő lépésekben számítjuk ki:

• Számítsa ki a 10 kereskedési nap átlagát. Ez az árak hozzáadásával történik (1 USD, 2 USD… és 10 USD között) majd elosztjuk 10-zel (jelen esetben a nyeremények teljes számával). Az 55 összege osztva 10-zel lesz 5,5 $.
• Határozza meg az átlagtól való eltérést minden periódusban. Ez a záróár és az átlag közötti különbség. Például a 7. napon az ára a 7 $ eltér az átlagtól 5,5 dollár 2,5-ről.
• Az egyes periódusok eltérését négyzetre emelje. Minden negatív eltéréssel rendelkező periódus négyzetre emelésével kiküszöbölésre kerül.
• Adja hozzá a négyzetes eltéréseket. Példánk szerint az összeg az 82,5 $
• Osszuk el az összeget a periódusok számával, ebben az esetben 10. Ez lesz 8,25 $.
• A szórása ennek a számnak a négyzetgyöke. Ebben az esetben a szórás az 2,75 USD, amely az átlagár körüli értékek eloszlását tükrözi, amely betekintést enged a kereskedőknek az eszközára és az átlag közötti lehetséges eltérésbe.

Ahogy a fenti számítás is mutatja, a szórás a kockázat mértékeként azt feltételezi, hogy az adathalmaz normál eloszlást, vagy úgynevezett haranggörbét követ.

Ilyen forgatókönyv esetén, mint fent, 68% az adatok egy szórás közé esnek; 95% két helyen fog elhelyezkedni szórás és 99,7% az adatok három szórás közé esnek.

A szórásnak a volatilitás mértékeként való használatának azonban vannak bizonyos korlátai. Először is, az árak és a megtérülések soha nem egységesek, és mindkét irányban meredek emelkedési időszakok tarkítják őket.

Ez azt jelenti, hogy maga a szórás is ingadozhat a számítás során figyelembe vett időszakok függvényében.

Vannak is a béta módszer (β) a volatilitás mérésére vagy kiszámítására. Ebben a módszerben egy mögöttes eszköz volatilitását más kapcsolódó eszközökhöz viszonyítva mérik.

Például, Az Apple részvényeinek volatilitása mérhető más technológiai részvények általános volatilitásához, vagy akár egy átfogó benchmark részvényindexhez is.

A piaci volatilitás előnyei

A volatilitás nem mindig rossz dolog. A piaci korrekciók néha olyan belépési pontokat is biztosíthatnak, amelyeket a befektetők kihasználhatnak.

Ha egy befektető rendelkezik készpénzzel, és arra vár, hogy befektesse a tőzsdére, a piaci korrekció lehetőséget biztosíthat arra, hogy ezt a készpénzt alacsonyabb áron fektesse be. A piacok lefelé mutató volatilitása azoknak a befektetőknek is lehetőséget kínál, akik azt hiszik, hogy a piacok hosszú távon jól fognak teljesíteni, hogy további részvényeket vásároljanak a nekik tetsző cégekben, de alacsonyabb áron.

Egy egyszerű példa talán egy befektető vásárolhat érte 5O? 0 USD, egy részvény, ami nem sokkal ezelőtt 100 dollárt ért. A részvények ilyen módon történő vásárlása csökkenti az átlagos részvényenkénti költséget, ami segít a portfólió teljesítményének javításában, amikor a piacok végül fellendülnek.

A folyamat ugyanaz, amikor egy részvény gyorsan emelkedik. A befektetők értékesítéssel profitálhatnak, aminek bevételét más, jobb lehetőségeket kínáló területekre fektethetik be.

A volatilitás és annak okai megértésével a befektetők potenciálisan kihasználhatják az általa kínált befektetési lehetőségeket, hogy jobb hosszú távú hozamot érjenek el.